Beszoktatás

 

A közösségbe való beszoktatás, olykor nehézségekkel jár. A gyerek nyűgös lesz és sírni kezd, ha az anya ott akarja hagyni ezen az új helyen, de némely esetben a szülő számára sem egyszerű elfogadni azt a helyzetet, hogy a gyermekére ezentúl napközben más vigyáz. Fontos, hogy csak akkor kezdjük el a beszoktatást, ha valóban szükség van rá és tudjuk, hogy ezzel a gyermeknek teszünk a legjobbat. A beszoktatás körüli nehézségekben, a gyermek szorongása mellett szerepet kaphat a szülő bizonytalansága is.

 

Az első legfontosabb, hogy olyan napközit /bölcsődét/ válasszunk gyermekünknek, ami megfelelő nekünk is. Ha a szülő magabiztosságot sugároz gyermeke felé, a közösségbe kerülése kapcsán, gyermekében is biztonságot kelt. Ilyenkor a kisgyermek sem aggódik annyira, hiszen látja, hogy szülei sem teszik, tehát nincs miért. Megfelelő érzelmi, szeretet gazdag környezetben fogadjuk a gyermekeket, felkészült gondozók biztosítják az elmélyült játék feltételeit, a beilleszkedést segítik sok dallal, mondókával és játékkal. Jó, ha a szülő még a beszoktatás ellőtt elmondja gyermekének, hogy közösségbe fog menni, és ott lehetősége lesz egykorú gyerekekkel játszani.

A beszoktatás kezdetén mindkét gondozónő, valamint a szülő is a csoportban tartózkodik elfogadó, odafigyeléssel segítve a gyermeket az új helyzethez való alkalmazkodásban. Ez fontos mindkét fél számára, hiszen a gondozónők így többet megtudhatnak a picurról, a szülő pedig az együtt eltöltött idő alatt felteheti kérdéseit, illetve ez az idő megerősítheti abban, hogy a gyermeke a legjobb helyre került. Ha a gyermeket megértő és szerető gondoskodás veszi körül és ez párosul a gondozók és a szülők közötti kölcsönös bizalommal, minden remény megvan, hogy az új kisgyerek is minél hamarabb megszokja az új „családját”. Beszoktatáskor a következő tervet próbáljuk betartani, a gyermek reakciójához rugalmasan igazítva:

  • 1. nap: A szülő gyermekével együtt másfél- két órát tölt az intézményben, majd együtt hazamennek. Otthon érdemes megbeszélni a nap eseményeit, közösen feldolgozni a sok újdonságot.
  • 2. nap: A szülő ismét elkíséri csemetéjét, bemegy vele a csoportba, de már háttérből figyelheti, ahogy a gondozónő felveszi a kicsivel a kapcsolatot, játékot kezdeményez. Otthon érdemes megbeszélni, hogy telt a nap.
  • 3. nap: Megérkeznek a napközibe, már egy órát egyedül kell töltenie. Nagyon fontos, hogy elmondja a szülő, hogy ő most elmegy, minden esetben biztosítja gyermekét arról, hogy mindenképpen jön érte, bizonyos napirendi ponthoz kötve. /pl. tízórai után/
  • 4. nap: Fokozatosan növelhetjük az időt, attól függ, hogy a kicsi mennyire érzi jól magát.

Két hét folyamatos járás után az a jellemző, hogy nagyon szépen kezdik megszokni az új helyzetet.

Fontos a beszoktatás alatt:

  • az az ideális a beszoktatás alatt, hogy mindig ugyanaz a személy kísérje el a gyermeket
  • nehezíti a helyzetet a beszoktatás ideje alatt az édesanya szorongása, vagy ha a gyermek sírni látja a folyosón
  • mindig búcsúzzon el az anyuka, ne tűnjön el észrevétlenül
  • ne a nagyobb testvérrel menjen el, ha behozza a kicsit
    lehetőség szerint a kedvenc állatka, cumisüveg, cumi ne maradjon otthon
  • a szülő minden esetben biztosítsa gyermekét arról, hogy mindenképpen jön érte bizonyos napirendi ponthoz kötve /pl. ebéd után/
  • ne néhány nappal a beszoktatás megkezdése előtt vonja meg a szülő a cumit a gyermektől
  • nagyon fontos a gyerek életében, a beszoktatásnál, az otthonról hozott játék, mesekönny, alvóruha

Mi minden okozhat kizökkenést a beszoktatás alatt?

  • hosszú hiányzás
  • beszoktatás alatt akár 1-2 nap kiesés
  • családi körülményekben való változás
  • kistestvér születése
  • költözés
 

 

 


« Vissza